Mexikóból hazatérve hamar visszazökkentünk az itteni kerékvágásba. Egyedül a rosszabb időjárást nehéz megszokni. Szerencsére azért most már itt is vannak melegebb napok, csak az esőből lehetne kevesebb.
Visszaérkezésünk után az első kisebb túránk Elora Gorge-hoz vezetett. Ákossal és édesanyjával, Ilonával mentünk el ebbe a gyönyörű, Guelph-től 25km-re fekvő kisvárosba, ahol két patak is fut, és még egy kisebb vízesést is találhat az idelátogató. A patakokat minden oldalról erdő veszi körül, ahol hosszabb-rövidebb túraútvonalak váltják egymást.
Mi egy nagyjából 5 km-es szakasznak vágtunk neki, az egyik folyó mentén. Az ösvényről letérve számos helyen le lehet menni egészen a patakig, és mivel ezeken a helyeken a víz igen sekély, könnyedén át is kelhetünk a túloldalra. Mi rögtön az első lehetőségnél letértünk a patakhoz, egy kis lépcsőn ereszkedtünk le, hogy aztán néhány nagyobb kövön és sziklán átverekedve magunkat közelebbről is megvizsgáljuk a vizet. Érdemes volt lemenni, mert a látvány gyönyörű. Az egész terület tulajdonképpen egy kanyon. Átkelni sajnos nem tudtunk, mert egy őz tetem hevert a vízben, ami már erősen rothadásnak indult. Úgy gondoltuk, inkább nem kockáztatunk, így csak a parton haladtunk tovább egy darabon, majd visszamásztunk a csapáshoz. Nem messze volt egy híd, ahonnan szép kilátás ígérkezett a völgyre, ezért úgy döntöttünk, hogy átmegyünk a hídon, és a patak túloldalán jövünk vissza.
 |
| Napfürdő |
 |
| Bambi már a legyekkel alszik... |
Egy darabig jól is működött a terv, de aztán kezdett gyanús lenni, hogy jóval tovább tart visszaérni, mint ameddig a hídig eljutottunk. Nyilvánvalóvá vált, hogy valahol nem tértünk le az ösvényről, és máris a másik patak mentén találtuk magunkat. Találtunk egy kis hidat, amin gyorsan átkeltünk, de ezzel sem lettünk sokkal beljebb. Továbbra sem tudtuk pontosan, merre is lehetünk. Elindultunk visszafelé, mígnem találtunk egy parkőr félét, aki útbaigazított. Mint kiderült, már nem jártunk messze a céltól, kb. 10 perc gyaloglás után újra a város szívében voltunk.
 |
| Ilona néni hősiesen bírta a nehéz terepet is |
 |
| Moncsi próbálta felvenni az iramot |
 |
| Helló, mi?! |
 |
| Nyaki ütőeret keresek |
 |
| Na, ez "incompact"!!! |
Volt egy barbeque meghívásunk Sylviáéktól egy kis tó partjára, ami éppen útbaesett hazafelé menet. Eredetileg csak 2 órára szerettünk volna beugrani, végül aztán közel a dupláját töltöttük el a hangulatos kis parkban. Nagyon jó volt a társaság, szép volt a környezet, és finomakat ettünk, úgyhogy hamar elrepült az idő. Sajnos Kanadában továbbra sem legális alkoholt fogyasztani nyilvános helyeken, ezért a sört át kellett öntenünk poharakba. Később már a rendszer ellen mentünk, és üvegből ittuk a coolert, lesz ami lesz alapon. Hiába, aki kemény, az kemény :)
Az itt készült képeket utólag is köszönjük Ákosnak, nagyon szorgalmasan kattintgatott (velünk ellentétben), és igazán jól sikerültek a fotók.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése